Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 245 találat lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-245
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Magyar Diakszovetseg /KMDSZ/

2009. augusztus 10.

Csángóföldön szervezi meg idén a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) a Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetemet. A kilencedik tábor augusztus 10-én kezdődik és augusztus 16-ig tart, jelezte Szabó-Györke Zsombor, a KMDSZ PR-felelőse. „Ez a tábor és nyári egyetem nem csak szakmabeli néprajzosoknak szól. Elsősorban olyan diákoknak találtuk ki ezt a rendezvényt, akik érdeklődnek a magyar népi kultúra és hagyományok, az épített örökség és a földrajzi látnivalók iránt. Így lesznek történelem, kommunikáció és földrajz szakos hallgatók is” – fejtette ki a tábor célkitűzéseit Szabó-Györke Zsombor. /Sipos M. Zoltán: Csángóföldre vándorol a néprajzi tábor. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2009. augusztus 19.

A moldvai Lábnyik faluban tartották a IX. Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetemet augusztus 11-16-a között. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) szervezésében zajló rendezvény Csángóföld kultúrájával és hagyományaival ismertette meg a résztvevő egyetemistákat. A kilenc éve életre hívott erdélyi kezdeményezés során a részt vevők ezúttal rendhagyó módon a moldvai csángó falvakat, a gyimesi ezeréves határt, a bukovinai kolostorokat, illetve Suceava és Bákó városait keresték fel. Az érdeklődők betekintést nyerhettek a lábnyiki, pusztinai, magyarfalusi és lujzikalagori magyar csángók népszokásaiba és életvitelébe. Hat napon keresztül hang- és képanyagokat is gyűjtöttek a fiatalok, és a magyar nyelvápolás szomorú helyzetéről is tájékozódhattak: a 9000 magyarul beszélő gyermek közül mindössze 1500-an vehetnek részt fakultatív magyarórákon, ráadásul egyetlen faluban sem tartanak anyanyelvű szentmisét a katolikus csángó-magyaroknak. A tartalmas programot Háromszéken, a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban zárták. A szabadegyetemen megjelent Solomon Adrián, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke is. /Néprajzi nyári egyetem Lábnyikban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2009. augusztus 20.

A moldvai Lábnyik faluban sikeresen zárult a kilencedik alkalommal megszervezett Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetem, melynek résztvevői szembesülhettek egy pusztulásra ítélt népcsoport, a moldvai csángók kultúrájával, szokásaival, életkörülményeivel. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség által kezdeményezett csángóföldi táborozáson a résztvevők meggyőződhettek arról, hogy súlyos a helyzete, a kihalás és a teljes asszimiláció szélén áll a moldvai csángó közösség. /Sipos M. Zoltán: Csángóföldi tapasztalatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2009. augusztus 27.

A vegyes tannyelvű iskolák diákképviseletére vonatkozó javaslataival egészítené ki a közvitára bocsátott oktatási törvénytervezetet a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége /MAKOSZ/. A tervezet elfogadja az iskolai, megyei és országos diáktanácsok létjogosultságát, de szól a kisebbségi diákok érdekképviseletéről a vegyes tannyelvű iskolák esetében. Borzási Sarolta, a Kolozsvári Magyar Diáktanács alelnöke elmondta: fontos kérvényezni a diáktanácsok konzultatív szervként való működését az Oktatási, Kutatási és Innovációs Minisztériumban. A kisebbségi diákképviselőket el kellene fogadni tagként a vezetőtanácsban. /Kisebbségi képviseletet akar a MAKOSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

2009. december 7.

A kolozsvári Főtér átalakítása új helyzet elé állította a helybeli magyar és román közösséget. Az új arculatú Főtér – az eredeti elképzelések szerint – olyan színvonalas és igényes közösségi programok helyszínévé kellene váljon, amelyek Kolozsvár szellemiségéhez, Erdély fővárosának központjához illőek. A sebtében átadott új Főtéren rögtön kihirdették, hogy karácsonyi programokat advent időszakában, felkérve a magyar közösség képviseletét is, állítson össze megfelelő műsorszámokat erre az eseménysorozatra. A kolozsvári Főtér, az erdélyi magyarság jelképes főtere, nem válhat piaci zsibvásárrá. Az aláíró szervezetek közös állásfoglalásukban elhatárolódunk az ilyenfajta tömegrendezvényektől. Az aláírók között vannak az egyházi vezetők, magyar parlamenti képviselők, Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ tiszteletbeli elnöke, Dáné Tibor Kálmán az EMKE elnöke, László Attila az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Gergely Balázs az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei szervezetének elnöke, Bodó Barna a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, Egyed Ákos az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Kató Béla a Sapientia Alapítvány elnöke, Kántor Lajos a Kolozsvár Társaság elnöke Sándor Krisztina a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke és Zsigmond József a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke. Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./


lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-245




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998